Fórum » Beszélgetés a játékokról
Baldur's Gate III
Persze ez az általános hype része, és pár éven belül úgyis az helyére fog kerülni a játék általános megítélése, addig pedig kibírom, hogy minden egyes random rpg fórumban a BG3 sztorijára és karaktereire megy majd a faszverés.
Meg nem tudom, barátokkal én is imádok marhulni, nincs az a társasjáték, amit ne pakolnánk tele belsős és gyakran beteg poénokkal, de egy single player játék magányos terep, még akkor is, ha esetleg folyamatosan küldjük egymásnak a screenshotokat és az élménybeszámolókat. Ilyenkor pedig - nálam legalábbis - hamar elmúlik az "azt csinálok amit akarok, muhahaha" játékmenet varázsa.
(Itt megint csak az interakciókra gondolok, nem a csatákra és alternatív puzzle megoldásokra. Ha lenne egy olyan verziója a játéknak, hogy a sztorit, az inventory managementet és az ide-oda járkálást ignorálva csak az egyre brutálisabb összecsapásokkal kellene foglalkozni ötszáz szinten át, akkor ki sem látszanak belőle.)
Ez pedig szerintem még a papír-ceruza korszakából jön! Ha nem is játszott volna vele az ember akkor is, belenéz egy Critical Role, egy Natural Six (btw Gerald, Rook/Professional Sharpshooter is a roszteren) vagy akár eldugottabb darabokba akkor a legtöbben látni fog sok mókát és kacagást, merthogy az emberek a haverjaikkal ülnek egy asztalnál és játszanak.
A Larian stílusban én ezt látom, hogy átszűrődik a pen and paper múlt és nem akarnak úgy tenni mintha nem.
Nem megyek bele, hogy milyen szituációkban űztünk gúnyt már a csapattársakból, megkínzott foglyokból (FRen nincs Genf) és szerencsétlen áldozatokból*. Tehát nekem nem az fura, ha van élcelődés a csapatban és nem odaillő, morbid példák, hanem ha nincs. És nem, ez szerintem egyáltalán nem a marveli vonalon csúszott be a cRPGkbe, ez rég az rpgk része, még ha voltak is komolyabb irányok.
*Persze lehet csak mi vagyunk aberrált beteg állatok.
Man literally too angry to die
Azonban, ha a klasszikus, korábbi izometrikus, szövegalapú cRPG-ket preferálod, akkor a két Patfinder és a két Pillars of Eternity az, amit keresned kell, de ha egy modern, epikus, részletes, interaktív, könnyebben elsajátítható, szélesebb közönségnek is élvezhető, mondjuk úgy, ezeknek egy minőségi "blockbuster" változatát keresed, akkor tehetsz egy próbát a BG3-mal.
A küzdelmek és csaták nagyon jól megtervezettek.
(Zárójelesen: ha egyedi élményre vágysz, akkor Disco Elysium és Pentiment.)
Ha sikerül ezt leválasztani és csak Larian játékként (idétlenség, gameplay ~szabadság, stb) kezeled úgy talán.
(De azért lehet, hogy legközelebb megmondom a kutyámnak, hogy bokára menjen. )
Ugyanakkor, ahogy Aribeth is írja, egy-két ember ne tántorítson el, mert nekik nem tetszett (hozzátenném, annak ellenére, hogy vannak jogos pontjai [pl. a társak talán nem olyan erősek, mint más játékokban, de szerintem ettől függetlenül nagyon jól megírtak], egyrészt szerintem igazságtalan a játék történetével kapcsolatban [úgy vélem a történetszálak végigfutnak az első fejezettől a végéig, csak hangulatukban más, mint a korábbiak], másrészt ez a játék nem annyira a terepe a "loremolyolónak" [nem magyaráz a világról különösebben, egy ilyen régi, több évtizedes világ esetében ez nem feltétlen probléma szerintem, a játék képes lehet úgy belevonni, hogy ez nem okoz akadást], harmadrészt az írás, a dialógusok kapcsán is a másik oldalon állok: úgy gondolom, hogy kimagasló minőségű, egyenletes, szerk. még akkor is, ha nem egy Disco Elysium szinten).
Mivel itt elég ellentétes vélemények állnak, érdemes lehet CohhCarnage pár perces végső összefoglaló gondolatait meghallgatni (itt a kezdeti is, mert hivatkozik rá), plusz a játék mellett szólhat, hogy olyan embereket is elragadott, akik korábban ilyen típusú játék nem érdekelt, jogosan elképesztő kritikai siker, a játékosok szerint is. Nem tudom, mennyire zavar, de megemlítem, ez már modern játék, az identitáspolitika itt is megjelenik, talán még nem túl zavaró mértékben, de látható módon (pl. azonos nemű házastársak).
Egyébként a két hét kevés erre a játékra, az első bekezdésben ajánlottakra is, a CP2077 szintén egy jó döntés.
Viszont egyedi élményt ad, frankón összerakták, rengeteg jó ötlet van benne, sőt tele van tipikus Larian féle sziporkázó kreativitással. Metacriticen a játékosi értékelés is 9 fölött van (15k+ szavazás alapján, tehát ez nem az a játék, ahol csak a fizetett tapsolók dobálták a magas pontokat, hanem tényleg különleges darab a maga nemében, olyan (méretre, összetettségre stb.), amit szerintem jó darabig nem fog készíteni senki.)
Én nagyon élveztem a végigjátszást, viszont megmondom őszintén, azóta nem tud visszahúzni a játék. (BG1-2 részeket el nem tudom mondani, hányszor pörgettem ki, és mindig visszahúz a nosztalgia időről-időre. A BG3 ellenben nem lesz ilyen nálam.)
Ha klasszikus BG élményre vágysz, szvsz inkább a Pathfinderek körül nézelődj (Kingmaker, Wrath of the Righteous), ha még nem tetted volna. (Ott összetettebb a rendszer, kicsit ijesztő lehet elsőre, de D&D-ből nőtt ki, ugyanaz a logika, hamar szokható.)
Endure. In enduring, grow strong.
Nagyon poén az eleje, nekem is tetszett egy darabig, csak aztán elmúlt a varázs, de ez az én agyműködésem.
De így inkább CP2077 lesz ebből! Hiába annyira kedvencem a BG1-2 nekem is! Itt a topikból én azt raktam össze (és főleg most ez a hozzászólás is megerősít), hogy nem nekem készült!
„Mindig első a kávé, aztán jöhet a radar!”
Igen, anélkül, hogy youtube videót, bármit kinyítnék, 10+ évnyi időtávból is itt van a fejemben az öreg hangja, amikor azt mondja, hogy "even the flaws"...
Endure. In enduring, grow strong.
Áh! Akkor lehet nagy szerencsém volt a csapatválasztással! Kezdek félni a pónis végigjátszástól.
Man literally too angry to die
"Marvel:
Csak egy példa, random party banter Shadowheart és Wyll között: a kedvenc pornóregényük sorait idézik szó szerint. Ilyenekkel tele van, és ezek azok, amik már az Inquisitionben is fárasztóak voltak helyenként. (Fú, amikor a halál komoly Cassandráról kiderült, hogy imádja Varric regényeit, és remegve kérdezik hogy milyen fordulatokat tervez a következő kötetben, tisztára, mint Beckett a Castle-ben... Elsőre poén volt, utána belegondolva kínos.)"
Morriganék nem tolták ezeket ennyire túl, azok még a kezdő lépések voltak a hasonló rpg-k világában.
Jade Empire-t tényleg hajlamos vagyok elfelejteni, pedig tényleg remek volt. Távol keleti Mass Effect before it was cool.
Man literally too angry to die
A vicceskedő Marvel stílus nem tudom, hogy mit jelent, azon kívül, hogy közhely már.
Lehet, hogy a Lae'zel, Shadowheart, Astarion, Minthara csapat pont az akik komolyabbak és ezért nem érzem túlsúlyban a vicceskedést?
Legelsőnél is a teeth-ling rész ugrik csak be mint kulturális poén, de amúgy nem egy komolytalan karakter. (Vagy ezzel az erővel Morrigan Alistair szívatása, meg amúgy kb Alistair minden második megnyilvánulása is Marveles stílus?)
SH is egy jól megírt karakter aki azért edgy és cringe az elején mert egy objektíven edgy és cringe istennő követője aki folyamatosan meghasonlik önmagával.
A traumák meg szerintem by design nagyon hasonlók, ami engem nem zavart, de jogos, hogy lehettek volna kreatívabbak.
No mindegy, végülis ez ízlés kérdése biztos hogy milyen karakterek szimpatikusak vagy nem. Csak pl Astarion-t ki nem állhatom és egy cseszettül ellenszenves figurának tartom akit nem mentenek fel a traumái az alól, hogy seggfej, de ennek ellenére a karakter a történetben tetszik. Pl Kreia is ilyen, hogy ellenszenves vén boszorka, de helye van a történetben. Nyilván abból adódóan, hogy ő egy intelligensre írt karakter a mondanivalója elgondolkoztatóbb.
Gears of War melyik része?
Biztos az is nehézség, hogy egy kötetlenebb világban a pacing-et informálatlan döntések alapján befolyásolja a játékos, és lehet pont hülyén jön ki a könnyed camp esemény ha épp mélysötétben* jön elő. Biztos egy kevésbé szerteágazó játéknál könnyebb ezeket scriptelni...
*Mélysötét infantilizálását, a drow alingment-washingját már a WotC régóta tolja.
Man literally too angry to die
A rengeteg remake között egy valódi, nem a mai szellemben készült Jade Empire remake-et vagy folytatást már nagyon régóta szeretnék. Pl. a Sifu-t is figyelembe véve ma elképesztő játékmechanikát is tudnának alá rakni.
______________
A lentiekkel részben egyetértek.
Még megjelenés előtt nemsokkal is a Larian maga promótálta (bejegyzésben, az élő videós paneljükön pl.), hogy a felső város is bejárható lesz, de ez "valamiért" dobóbott. Ezért is érezhető szerintem, hogy az Act III jobban szétesik és annak ellenére, hogy jelentős játékidővel rendelkezik ez a rész is, mégis érződik, hogy a vége össze lett kapkodva. Ahogy egyszer gothmog írta vagy pl. CohhCarnage (ha jól emlékszem), a világ interaktivitása és összekötődése és társak reakciói jelentősen visszább esnek.
Ettől függetlenül nekem az utóbbi évek egyik legnagyobb élménye volt szerepjáték szinten (és ha már DAO, igenis érződik rajta annak öröksége), főleg a Witcher 3 után, azzal majdnem egy szinten. Teljesen más tónus a kettő, mégis a "grandiózus izgalom" érzését mindkettő szállította. Ilyennek kell egy nagy közönséget megszólító modern szerepjáték két pólusának (cRPG - ARPG) lennie, mert számomra kisebb hibáitól eltekintve sokkal inkább képviseli a DAO (ami szerintem ez első valódi kísérlet volt, hogy a cRPG-t fogyaszthatóbb verzióként tálalják a szélesebb játékostársadalom számára az érdeklődéskeltés érdekében a műfaj iránt) örökségét, mint pl. a most ellentmondásos értékelésekkel terhelt DA:Veilguard.
Ha azonban az egyedi ízvilágot nézem, a különlegességet, akkor messze a legkreatívabb a Disco Elysium és a Pentiment volt és ezen a téren ez a kettő meghaladja az előbbi kettőt. Ezeket bárkinek jó szívvel ajánlom, aki nem a fő irányvonalakat keresi.
Csak lábjegyzet gyanánt, de a Bioaware alkotások közül a Jade Empire volt még az a játék, ahol abszolút pozitív értelemben véve iszonyat nagy, igazi "aztak*rvaanyázós" csavar volt a történetben (kb. 75-80%-a táján). Egyébként nagyon jó játék volt szerintem, bár kicsit el szokott felejtődni, amikor Bioware címek kerülnek szóba. Egyszerűbb volt, lineárisabb, akciójátékosabb mentalitású (egyik sem baj egyébként, csak sokan szerintem nem ilyesmit vártak a Bioware-től). A története viszont mestermunka. (Igen, egy cetlin az is elférne alapból, de a kibontás módjával, a csavarral, illetve a végén a zárással - egyszerűen mestermunka volt szerintem.) Ugyan nem ő volt a fő történetíró a Jade Empire esetén, de nem lennék meglepve, hogy az igazán emlékezetes és áll-leejtős dolgok ott is Drew Karpyshyn tollából származtak volna. (A KotOR1-nél és az ME1-2 esetében ugye már ő volt a fő ember a sztori vonalon.)
Ha valaki amúgy keresi azt a fajta "hangulatot", történetmesélést, akkor érdemes rálesni erre az Exodus trailerre. (Ex-Bioware arcok csinálják, köztük Drew Karpyshyn - ő fő történetíróként.)
Endure. In enduring, grow strong.
Még nem tudom, hogy mennyire leszek geci, de hogy az összes állattal össze akarok haverkodni, az biztos. (És nem, most sem fogom felrúgni a mókust.)
Nem tudom, lehet neked is bárdot kéne indítani, hangulatilag talán jobban illeszkedne az idétlenséggel ebbe a cirkuszba. Próbáltam "komolyan", megtervezett light urge karaktert (nagyjából ez a Larian által megálmodott főkarakert), de annyira nem adta.
Visszagondolva talán a Gale Darksimp végigjátszás volt a legjobb amit élveztem bár ott néha kiütközött, hogy hiba voltam főkari vele, néha a mellék szövegeket kaptam.
Mindegyikbe belekap, de nincs egy jól összefogott koncepció, így a legtöbb szál egy-egy teátrálisan és egysíkúan gonosz ellenféllel való összeütközésbe torkollik. Egy katyvasz az egész.
A régi BG-k emelkedettebb világát felváltotta a modernebb, vicceskedő Marvel stílus (itt hozzáteszem, hogy imádtam a D&D filmet, ami hasonló volt), viszont időnként eszükbe jut, hogy kellenének tétek is, és akkor bedobnak némi szenvedéspornót. Majd megy megint tovább a modern fórumokra illő poénkodás.
A társaknál ugyanez a probléma, úgy alkották meg őket, hogy főszereplőként is helyt álljanak, amit egy-egy, a főszálakhoz köthető traumával oldanak meg, ami teljesen korrekt, jó irány (igaz, ezek a traumák kísértetiesen hasonlóak). Mellékszereplőként viszont ez úgy néz ki, hogy az idejük nagy részében jópofa, hihihi, nézd milyen különleges, quirky karakter vagyok megszólalásaik vannak, majd egy picit picsognak a problémájukon, majd megint Marveleskednek, aztán ismét szomorúak két percre, majd kezdik elölről.
Egyikük sem egy olyan karakter, akivel mélyebben szeretnék elbeszélgetni, mert érdekel, hogy az írók milyen személyiséget találtak ki nekik, vagy hogy mi a véleményük a dolgokról. Egy Witcher 3, CP2077 karaktert, Kreiát stb. végtelen hosszan kifaggatok, minden szavukra kíváncsi vagyok, mert tudnak újat, elgondolkodtatót mondani.
A mindflayerek és maga a Mélysötét valaha hátborzongató lovecrafti horrorok kellékei voltak, most a csáposok minden misztikumukat elvesztett n+1-edik semmilyen fajjá váltak, és hé, még a tentacle porn is kipróbálható velük, jeeeeee.
Összefoglalva, egy játékkal sem találkoztam még, aminek tökéletes lett volna a története, mert 1. ez nem az a platform, ahol erre szükség lenne, 2. ha vannak is jó ötletek, a development hell általában keresztül húzza azokat. De igenis felismerhető, hogy mi az, amit igyekeztek nagyon alaposan átgondolni, mélységgel ellátni (vagy épp szándékosan nagyon könnyedre venni), és mi az, ami se füle, se farka egymásra dobált ötletekből áll, és a BG3 esetében ez utóbbit érzem.
Alaposan átgondolt darab pl. a GoW és a DAO.
@Aribeth Mi a baj a történettel, illetve mi lenne jó példa a jó történetre? Mármint DAO, KotOR, ME történetei mind egy cetlire elférnének. Talán KotOR az amiben van egy nagy csavar, az meg most hogy belegondolok elég hasonló, hogy Origins-ben hogy lehet kinyírni a főgonoszt, illetve BG3ban is milyen áldozat kell hozzá.
Az Isobel és Dame Aylin dolgot aláírom, biztos másként látnám, ha Ismáel és Mister Aylin lett volna.
Man literally too angry to die
Megpróbáltam mindent, töltögettem fel-alá, netet bújtam, de semmi. Ha ott és akkor valamilyen alternatív event felülírja a Karlach-eventet, így jártál. Nem írja semmi, nem mondja sehol, csak majd Act III elején két mondatban szakít és ennyi. Átnéztem a modokat, találtam egyet, amivel némi csellel aktiválni tudtam a szükséges videót, de aktív modok mellett disable-lve van minden acsi. Amit egyrészt megértek, másrészt meg mivel 1) bugot kell nekem javítanom 2) ők maguk engedélyezik a modokat egyenként és a 90%-a csak visual, 3) PC-n bezzeg szarrá lehet túrni a fájlokat; elég bosszantó.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Végül egy halfling sorceress voltam, hát a Chain Lightning meg az Ice Storm... szavak nincsenek.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
The cast of Baldur's Gate 3 reveal all in a chaotically (but expertly moderated) Masterclass | BAFTA
Why Larian Studios wanted to make Baldur's Gate 3, and how they pulled it off | BAFTA
Mindegyik beszélgetés remek, még ha fejlesztői és színészi oldalon nem sok újdonság hangzik talán el (de pl. Vincke hozzáállását mindig öröm hallgatni), viszont Borislav, a közönséget bevonó társalgása lenyűgöző, mert bizonyítja és bemutatja, hogyan kötődik össze az alkotó, az alkotása és a közönsége.
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
Azért van a quickload, tessék csak bátran próbálgatni! Gale kezelése a legjobb bemelegítő, egyből kiderül (és hogy tetszik e), hogy ez a végigjátszás más lesz. Korábbi döntések, kapcsolatok soha ne befolyásoljanak, mindig lehet segítőket fogadni. Vagy ott a respec, Shadowheart borzalmas clericjéből az utolsó pár újrázásban inkább mindig hasznos paladint csináltam.
Bérelhető figurák külseje is változtatható. Cseréld le az elf figura arcát az első körös karakteredre (azt hiszem pont a cleric), és váltsd át varázslóra. Megmarad a hasznos class és bírálhatod a régi "éneddel" az újat.
@Germi Ha előzőleg Gale a csapatban volt akkor lehet pont most e miatt kéne más felállás? Ha kell mindenképpen egy varázsló akkor lehet respecelni bárkit.
Man literally too angry to die
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
Endure. In enduring, grow strong.
Azt láttam, hogy már Gale kiszabadításánál is felajánlott valami fantáziálós opciót, de őszinte leszek, nekem Gale az egyik legnagyobb segítség volt az első végigjátszásnál, úgyhogy vele nem akartam volna kibaszni/megölni(??). Nem, mintha tudnám, hogy alap party membereket amúgy ki lehet-e így csinálni
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
Ha figyelmesen játszottál akkor egy-két dolgot már megtudhattál a DU-ről.
Tavhoz képest egy fixebb a karakter, nagyjából ő és a társak keveréke. Lehet vele is szerep játszani, de nem érdemes részletekbe menően belemerülni mert "az én karakterem sosem" féle gondolatokat lazán át fogják húzni egy "um, actually"-vel. Matt írta azt hiszem még korábban, hogy pont emiatt bizonyos faj és class kombók "nem működnek". Nincs gameplay akadálya, de pl a cleric/paladin szerintem sem igazán illik hozzá.
Hacsak nincs konkrét elképzelésed szerintem hagyhatod a default db sorcerert. Ez pont egy olyan kombináció amit mégkésőbbi? végigjátszásban magadtól úgysem raksz össze és van annyira rugalmas (bestiális és intelligens) így a karakter, hogy a külön DU szövegekre nyomva - vagy pont nem - egyik sem fog "idegennek" érződni.
Ahogy gothmog is említette a két fő csapásirány a sötét gondolatoknak való engedelmeskedés vagy a ~teljes ellenállás (light urge becenév). A DU szövegek (és következményei) lehetnek morbid vagy igazán elbaszottak is. Gyomorfüggő és végső soron ezek csak kísértések, a Tav szövegek és döntések ugyanúgy elérhetőek.
"2" elkerülhetetlen DU eset van amibe nincs beleszólásod játékosként. Pontosabban másfél. A 2.-ba kockagurítás és körülmények szólhatnak bele, de azon a ponton már valószínűleg lesz elképzelésed, hogy milyen DU-t játszol. A "sikertől" függően aztán még meggondolhatod magad, az első viszont mindenképp megtörténik. Vagyis hát abba is bele lehet piszkálni, de kissé nyakatekert megoldás, ami borítja a természetes játékot és el is vesz a dolog erejéből.
A DU-t alapvetően kétféleképpen lehet játszani:
1. Jó akarsz/próbálsz lenni, de hát ugye Dark Urge (nomen est omen). Ekkor egy megváltástörténetben vehetsz részt. (davkar9 a mestere a különböző scenariókban mi miért stb. dolgoknak, de állítólag ez a "nonpluszultra" ultimate végigjátszás élmény szempontjából.)
2. Engedsz a csábításnak, és te leszel a Kardpart legsötétebb lelkű, legrohadtabb gazembere (sőt, annál jóval-jóval több, de az már spoilerezés kategória lenne), akitől Hannibal Lecternek is rémálmai támadnának.
Mindkettő nagy élmény a maga módján: én a sötét úton indultam el (egy jófiús végigjátszás után), és döbbenetesen szórakoztató volt az a hol szarkasztikus, hol maróan cinikus, hol egyszerűen csak elementáris rohadék vadállat, akit játszhatsz. Plusz alkalmat adott arra, hogy az első végigjátszásban kimaradt dolgokra/lehetőségekre ráfeküdjek/azokkal éljek. (Pl. a goblinoknak segíteni a "teethlingek" ellenében; felfogadni/románcolni a sötét elf tyúkot; a mélységi gnómokkal szemben a sötét elf csókának segíteni stb.) Act 2-ben félbehagytam a végigjátszást, mert akkor már közel 350 órám volt a játékban, és besokalltam/már másfelé kacsintgattam, de amúgy meglepően élvezetesre sikerült a gonoszkodás is a játékban.
Endure. In enduring, grow strong.
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
Ez persze easy "stratégia", nem tudom milyen nehézségen játszol.
És az oszlopokra a csata legelején ráküldöm Karlachot, és amennyit mozog meg amennyit üt, szinte minden körben szétbaszok egyet, de Raphael így is szupererős marad... volt, hogy egyetlen hittel szegény Hope-ot is instakillelte Kicsit a sidekickjei átállításában bízom... este első dolgom lesz visszatölteni
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
De wikin is lehet okosságokat találni.
Man literally too angry to die
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
Man literally too angry to die
Ráadásul most gyilkoltam halálra Ansurt is a város mélyén, ahol kiderült ez-az az Emperorról, és ez sem erősített meg a belé táplált hitemben... szóval ténylegesen tartok attól, amikor majd meg kell hoznom a döntést, hogy végül is kinek hiszek, kiben bízom Lae'zel (és Kithrak Voss) nagyon ki fognak akadni rám szerintem....
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
Aggasztó, hogy ezek után Lae'zelt és a küldetéseit nem is említed!
Man literally too angry to die
Karlach, Astarion, Wyll és Shadowguard sztorija asszem lezárult, Gale-nek hátravan még (de ha jól sejtem, ez erősen kapcsolódik a végső küldetésekhez), illetve most belegondoltam, hogy Halsin, Jaheira és Minsc jó ideje csak némán álldogál a táborban Persze Jaheira eleve érdekelt volt Minsc felszabadításában, stb, de azt még nem ellenőriztem le, hogy nekik van-e egyéb mondandójuk (Minsc mondjuk hosssszú percekig pofázott faszságokat nekem a hörcsögéről meg egyéb dolgokról, remélem, egyelőre nem is akar többet tőlem)
Szóval szerintem ezekkel is egész jól állok. Azért azt nem hiszem el, hogy Karlachot nem lehet megmenteni, de már nem volt pofám azt mondani neki, hogy nyugi, minden rendben lesz, meggyógyulsz, hanem mondtam neki, hogy élvezze ki a hátralévő napjait... de remélem, találunk mégis megoldást
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
My, my. We will be reintroducing necrophilia to your schedule in no time.
Én is egyből újrakezdtem egy DU-val (Lolth hívő drow elf harcossal) - direktben szadista, a gyengébbeket lenéző, akit lehet már csak a hecc kedvéért is szétszívató, és persze végtelenül vérszomjas figurának véve. És miközben a legtöbb játékban nem tudok gonosz karaktereket játszani, mert üresnek és sivárnak tűnnek. Itt, itt ez is egy - sokszor morbid módon röhögésre késztető - élmény volt. Act 2 kb. utolsó harmadáig... Itt ugyanis kijött rajtam, hogy akkor már közel fél éve csak BG3-mat toltam (még a béta utolsó egy-két hónapjában is játszottam), így félbehagytam a gonosz végigjátszást. De meglepően élvezetes volt rossznak lenni. Tényleg.
(No meg így másképp oldottam meg dolgokat - Act1-ben pl. goblinok mellé állás; hasonszőrű gondolkodású drow macával összehaverkodás/love interest kialakítása; a mélysötétbeli kohós helyen a gnómok helyett a drownak segítés stb.)
A drow alfajt különben nagyon ajánlom: halál röhejes lesz, ahogy Act1-ben a goblinokat csicskáztathatod
(Az első, teljes végigjátszásom szintén drow elffel volt, de ő egy jószívű pengés bárd volt. Azért a goblinokat vele is lehetett szívatni, csak nála nyilván nem mentem el ezzel HALÁLosan komolyba)
Endure. In enduring, grow strong.
Man literally too angry to die
És bár azt gondoltam, a játék után tartok majd egy nagyobb szünetet (esetleg ráveszek az új Paper Marióra a Switchen), de most nagyon viszket a tenyerem, hogy szinte azonnal indítsak egy újat... ezúttal Dark Urge-dzsel Semmit sem tudok erről, hogy ez mitől más, de ti is mondtátok, máshol is mondták, úgyhogy szerintem egy karakterkreálást tuti csinálok vele és elindítom a sztorit, aztán meglátom, lesz-e tényleg energiám újra nekidurálni magam. Most úgy érzem, igen, mert egyszerűen hiába ismertem meg a sztorit (ami elképesztő sok meglepetést tartogatott, és nagyon mélynek és fordulatosnak éltem meg - és még csak most jön a fináél, ugye), a karakterek, a képességek még asszem elég sok variációt tartogatnak magukban, amiket nagyon meg szeretnék ismerni Aztán max kiégek belőle egy időre, de egyelőre ennek nem érzem jelét.
Ráadásul motoszkál bennem az is, hogy a mostani, igencsak saját morális hátteremből építkező, cleric wood elf avatarom helyett bevállaljak egy kicsit gecibb, nagypofájúbb, tán gonoszabb(??) figurát is, mert kíváncsi lennék egy-egy döntés más kimeneteleire
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
Act 3 Békanő Worst he can say is no minősített esetei is opciók itt. Aúcs...
Act 3 House of Hope Upsz... (Lae elég jól viselte a dolgot de azért inkább volt egy Quick Load utána... mármint, no pun intended)
Act 3 Shadowheart fodrász után: Minthara és Lae'zel
Illetve a Monk respec előhozta a nosztalgiámat, NWN volt az első rpg élményem, bár semmit nem értettem belőle, de arra emlékszem, hogy egy ismerősnél csináltam egy félelf (elf?) monkot és püföltem goblinokat! Ami fura volt, hogy valaki mindig jajjveszékelt és haldoklott és nem értettem, hogy miért hallom ezt. Kiderült, hogy én vagyok, ezt a hangot (4:03) választottam karakteralkotáskor mert mókásnak tűnt!
Man literally too angry to die
Endure. In enduring, grow strong.
A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
Legnépszerűbb cikkek
- 1. Chicken Police: Into the HIVE! teszt – A kotlós mindenségit!
- 2. Erre számíthatnak a Frostpunk 2 rajongói 2025-ben
- 3. Most akkor van A-Life 2.0 vagy nincs a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobylban?
- 4. Új gameplay-bemutatókon a Flint: Treasure of Oblivion
- 5. Kis méret, nagy teljesítmény – SFF videokártyák az ASUS-tól
Legfrissebb fórumtémák
- 18:28
- Dragon Age: The Veilguard [207]
- 14:21
- Szét*** az ideg [5163]
- 08:53
- :::Music Club::: |House,Trance,Techno| [9492]
- 06:08
- Most akkor van A-Life 2.0 vagy nincs a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobylban? [hozzászólások] [1]
- 09:52
- PRIM teszt – Míg a halál el nem választ [hozzászólások] [1]
- 07:57
- Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld! [1462]
- 18:47
- Touch Type Tale teszt – Egy középkori írnok kalandjai [hozzászólások] [2]
- 13:30
- S.T.A.L.K.E.R. 2 [37]
- 18:33
- Erre számíthatnak a Frostpunk 2 rajongói 2025-ben [hozzászólások] [2]
- 16:06
- Helyzetjelentés [157284]