A két évvel ezelőtti gamescomon igazából teljesen fogalmatlanul ültem be a Kasedo standján a Beard Envy bemutatójára. Második játékát prezentálta a lelkes, háromfős brit fejlesztőcsapat, az Uncle Chop’s Rocket Shopot. És számomra ez a játék már akkor szerelem volt első látásra. Fura, de mókás grafikai stílusa azonnal megfogott, az űrhajószerelős alapötlet úgyszintén, így aztán kíváncsian vártam, mi sül ki ebből a végére.
És most, hogy a napokban megjelent a játék, azt kell mondjam, egyáltalán nem csalódtam benne. De kezdjük az elejétől. Főhősünk egy róka, akinek lehet, hogy Peppa malachoz hasonlóan túl sok szeme van ;-), és nem mellesleg akire egy űrhajószerelő-műhely üzemeltetését bízzák. A hely tulajdonosa a címben szereplő Chop bácsi, akivel egy hatalmas hologram formájában találkozunk. Barátságosnak egyáltalán nem nevezhető főbérlőnk háromnaponta várja a bérleti díjat, amit ráadásul fokozatosan növel is, csak hogy meglegyen a kihívás (az első emelés ráadásul rögtön igen drasztikus, háromszorosára ugrik ugyanis a második szakaszra).
Elkövettem azt a hibát, hogy először a nagyobb kihívást ígérő, időre menő, „kétségbeesett javítás” elnevezésű játékmódot választottam. A blokkolóórával induló napunk ilyenkor kezdetben 8 percig tart, ebbe kell belesűrítenünk a lehető legtöbb munkát. Azonban hamar kiderült, hogy túl sok idő megy el eleinte a műhely mellé kapott részletes útmutató lapozgatásával, így egy óra kitartó kísérletezést követően inkább átváltottam a másik módra („fókuszált javítás”), amelyben nem ketyeg az óra. Cserébe más korlátozások vannak, például egy nap legfeljebb három munkát vállalhatunk el, amelyek sokszor nehezebbek is, a hibákat pedig keményebben büntetik pénzlevonással.
És hogy mi ezek a munkák? Általában a szervizbe érkező ügyfelek űrhajóin kell különböző modulokat megjavítanunk. Ez elég sok mindent jelenthet, az olajcserétől kezdve a riasztó hatástalanításán át a csigákkal működő levegőztetőegység megszereléséig. Néha meg csak úgy beesik egy-egy extra munka is – de szó szerint, mert a zuhanáskor még az űrhajó sofőrje is kipurcan. Ilyenkor a műhely melletti kocsma tulajdonosa is a segítségünkre siet, ő gondoskodik a végén a holttest eltüntetéséről. Vele amúgy jóban van főhősünk, sokat cseverészhetünk is Droose-zal.
A játék már eléggé az elején megmutatja, hogy bár a kudarc gyors elhalálozással jár, az nem végleges. Újraéledünk, és újrakezdhetjük a napokat, immár az addigi tapasztalataink birtokában. Így egy olajcsere vagy üzemanyag-feltöltés gyorsan rutinműveletté válik, gyors pénzszerzési lehetőséget kínálva, igaz, a nagy summákat (és jelentősebb borravalókat) az összetettebb, komplikáltabb feladatokért kapjuk. Azok viszont sok esetben tényleg nagy odafigyelést kívánnak, és volt, amivel alaposan meg is gyűlt a bajom, inkább elkerültem, ha az a fajta feladat érkezett.
A javítási mechanizmus is változatos: csavarokat tekergethetünk ki-be, fedeleket hajthatunk fel, tolókákat mozgathatunk ide-oda, hogy hozzáférjünk a különböző alkatrészekhez, amelyekből szükség esetén újat szerezhetünk be a szomszédos árusnál, esetleg megjavíthatjuk műhelyünk megfelelő berendezésével (feltéve, hogy már rendelkezünk olyannal). Van, hogy magunkat kell lefotózni, hogy teszteljük a kameramodult (és utána a képnek megfelelően tekergetni a fókusztárcsát vagy beszerelni új izzót a vakuba), a VR-modul javításához pedig egy 3D-s minijátékot kapunk, amelyben polcok között rohangálva kell megtalálnunk a megfelelő dobozt.
Műhelyünket és felszereléseinket fokozatosan fejleszthetjük is, új gépeket rendelhetünk, ezek elhelyezéséhez pedig új helyiségekkel bővíthetjük a rendelkezésre álló területet. De vehetünk motoros csavarhúzót is, ha meguntuk az egér jobbra-balra húzogatását. És még olyan dolgokkal is színesíti a játék az alapokat, minthogy rejtélyes figuráktól kapunk extra megbízásokat, például egy kijelölt űrhajó széfjének kiürítését. Ezen kívül további fejlődési lehetőséget jelentenek a játék második valutájának felhasználásával beszerezhető különböző bónuszok is, amelyek eredményezhetnek például meghosszabbított munkanapot vagy nagyobb fizetést.
Mindemellett pedig fokozatosan tárul fel előttünk a műhely körüli terület egy-egy eleinte még rejtett területe, és érkeznek furcsábbnál furcsább karakterek, akikkel cseverészhetünk, vagy esetleg egy-egy plusz feladatot kapunk. Ez pedig egy extra mélységet ad a játéknak a szerelgetéseken felül.
A játékkal töltött órák után elmondhatom, hogy számomra az Uncle Chop’s Rocket Shop beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. Egy mókás, jópofa alkotás lett, amely remek kikapcsolódást nyújt bárkinek, aki nem idegenkedik kezelési útmutatók elolvasásától és értelmezésétől. Az elején érdemes a nyugisabb játékmóddal kezdeni, és csak a megfelelő rutin megszerzése után váltani a Frantic módra.
